Itt az esemény, ami elhozza a nagybetűs jövőt

Ha valamiért érdemes várni, hogy elteljen a karácsony és kezdődjön az új év, akkor az egész biztosan a Las Vegas-is CES. A világ legnagyobb elektronikai szakkiállítását minden évben január elején rendezik meg, ahol kiderül, milyen kütyükre számíthatunk az adott évben. Vagy a következő néhány évben, a cégek ugyanis inkább egy fejlesztési irányt mutatnak, mintsem konkrét, azonnal megvásárolható termékeket. De ebben pont ez a szép.

A mostani alkalom duplán különleges, mert az első CES épp 50 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, szóval ez már önmagában is elég az atya-úr-isten-mi-lesz-itt-faktorhoz. A gyártók persze azért rátesznek még egy (jó nagy) lapáttal.

Facebook / CES

Az idei évben az egyik komoly húzótéma a mesterséges intellgiencia lesz. Azon belül is elsősorban a digitális asszisztensek, amiből a gyártók többsége nem sajátot akar építeni, sokkal inkább kihasználná a már meglévők – Cortana, Alexa, Siri – képességeit, hogy vezérelni lehessen a kütyüket. Jó példa erre a GE hangszóróba oltott lámpája, de biztosak lehetünk benne, hogy jönnek majd a kenyérpirítók, kávéfőzők, robotporszívók és minden egyéb olyan cucc, ami jelentősen megkönnyítheti a héktöznapjainkat.

A másik fő csapásvonalat a virtuális valóság jelenti, ahol igen nagy lesz a tolongás az idén. Készül a Sony, a Facebook, de leteheti névjegyét a Huawei vagy a közösségi finanszírozással 480 ezer dollárt összekalaopzó Fove is. És persze ne felejtsük ki a Microsoftot sem. Az új generációs VR-eszközök ráadásul a tartalmak fejlődését is generálják, szóval még szebb, jobb, látványosabb virtuális valóság jöhet.

És persze ne felejtkezzünk meg az autógyártókról sem. Merthogy az elmúlt években ezek a cégek is megjelentek a CES-en, nem véletlenül: az elektromos és önvezető autók mellett a connected car az egyik legfontosabb fejlesztési irány, ami majd szép lassan hálózatba köti az autókat, így aztán kevesebb dugó és kevesebb idegeskedés jár majd együtt a reggeli / délutáni csúcsforgalommal.

Szóval én a magam részéről már nagyon várom az ide CES-t, mert ezek mellett még egy rakás érdekes kütyü is bemutatkozik majd, sőt, több magyar startup is részt vesz az eseményen. Reméljük, jó sok befektetői ajánlattal jönnek majd haza.

Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, melyek 2017 legjobban várt kütyi, akkor itt találhattok egy kis olvasni valót.

Arról, hogy az öregek interneteznek-e

Van az a fajta megközelítés, hogy az idősek nemcsak nem értik, de nem is érdekli őket a(z) okostelefon / táblagép / számítógép, az internetnek meg maximum az első felét értik, és arról is leginkább a Spar jut eszükbe. Hogy az ilyen emberek fejében mi élhet arról, hogy mit is csinál egy nyugdíjas a hétköznapjaiban, nem igazán tudom elképzelni, viszont kicsit azért sajnálom őket, mert ezek szerint ők igencsak bezár(kóz)va élik majd azokat a napokat.

Ez utóbbi jövőkép már csak azért is szomorú számukra, mert a valóság ezzel szemben nagyon más. És ezt 2016 (számomra) egyik legaranyosabb feladatának köszönhetően testközelből is megtapasztalhattam. Történt ugyanis a családban, hogy az egyik 80 (!) éves nagypapa úgy gondolta, márpedig ő nem szeretne unatkozni télen sem (tavasztól-őszig a keretet rendezgeti), úgyhogy vesz magának egy laptopot, és megtanulja használni.

Az elmélet és a gyakorlat között nem sok idő telt el: néhány nappal később már a boltoban csomagolták a gépet (persze azért el kellett vele menni vásárolni, hogy ne járjon rosszul). A kicsomagolás után kezdődhetett is a tanulás: mi milyen gomb rajta, miért van ott és mire való. A dolog vége az lett, hogy néhány nap magyarázás után már önállóan küld(ött) e-mailt, Skype-ol (és rácsodálkozik, hogy őt is látják a híváskor, és hogy milyen élethű a kamera képe), keres a YouTube-on, olvassa a híreket. Napilapot például azóta már nem is járat.

Szóval az a helyzet, hogy az “öregek nem használnak internetet” tézis nemcsak, hogy hülyeség, de most már kézzel fogható hülyeség is. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem olyan gyorsan és pontosan használja a számítógépet, mint azt közülünk bárki, de használja, és ez a legfontosabb.

Kedves mobilosok, ha ezt az 1 apróságot megteszitek, 2017 csak jó év lehet

Nem túl nagy dolog, sőt, kifejezetten apróság, a Szilveszter apropóján viszont mindeki számára hasznos újévi fogadalom lehet belőle. Szóval, hogy a mobilt videózásnál (legalábbis annál, amit fel is akar az ember tölteni a netre) így tartsátok:

Techlicious

És ne így:

Reviewd

Persze csak akkor, ha nem épp egy vízesést, vagy valami hasonlót akar felvenni az ember, akkor nyugodtan lehet. Ellenben csak a kép igen kis részén lehet majd látni a lényeget, fölötte és alatta pedig ott lesz legalább egyharmad-egyharmad felesleges rész.

Így hallgathatsz meg több ezer hangoskönyvet teljesen ingyen

Az utóbbi napokban több ismerősömet is sikerült meglepnem, amikor szóba került, ki hogyan szokott hangoskönyvet hallgatni (már ha szokott egyáltalán). A témában alapvetően két tábor alakult ki: azok, akik telefonra teszik fel a tartalmat és menet közben hallgatják, illetve azok, akik nem is hallgatnak, mert túl sok helyet foglalna a gépen/telefonon. A csoportok között volt átfedés is: azok, akik a telefonos megoldást választják, de zsörtölődnek, mert túl sok helyet foglal a csomag.

Ez utóbbihoz tartoztam én is, legutóbb például akkor, amikor Hugh Laurie: A balek című könyvét hallgattam (egyébként jó kis sztori, ajánlom). Aztán viszont rájöttem, van itt még egy megoldás, amivel mindenki jól jár: a YouTube.

A keresőbe beütve a hangoskönyv szót nagyjából 40 ezer találatot dobott ki a rendszer, ami között nyilván valóan vannak átfedések is (ugyanazt a könyvet többször töltötték fel). Viszont még ezzel együtt is igen tekintélyes a választék. Ráadásul a YouTube-nak most van egy újítása is: előnézetben egy kis piros csíkkal jelzi, hogy melyik videót meddig néztük, vagyis még egy könyvjelzőnk is van a hallgatáshoz.

pabblo.hu

Ott az a kis piros csík jelzi, hol tartottál a videóban. pabblo.hu

Szóval minden adott ahhoz, hogy ne kelljen mobilra/táblagépre/laptopra pakolgatni a plusz megabájtokat, elég csak elindítani a vonatkozó keresést.

Íme néhány könyv, kezdésként:

  1. Harry Potter és a bölcsek köve (Kern András)
  2. Harry Potter és a titkok kamrája (Kern András)
  3. Téli berek (Széles Tamás)
  4. Az öreg halász és a tenger (Tordy Géza)
  5. Tanár úr kérem (Lázár Csaba)
  6. Piszkos Fred, a kapitány (Bodor Tibor)

A YouTube pontosan tudja, mikor van karácsony

És azért tudja, mert mi megmutatjuk neki. Sőt, a statisztikák szerint az idei már el is kezdődött.

Train - Shake up Christmas

Kép: pabblo.hu

Wham! - Last Christmas

Kép: pabblo.hu

Mariah Carey - All i want for Christmas is you

Kép: pabblo.hu

3+1 ok, amiért szerintem nagyon jó a Windows 10

Az elmúlt fél évben elég jól működött a Microsoft marketing gépezete, ráadásul a szivárogtatások alapján is valami jóra lehetett számítani, így kifejezetten kíváncsi voltam, milyen lesz a Windows 10. A megjelenés után nem sokkal telepítettem is a gépemre, és meg kell, hogy mondjam, a redmondi cég végre tényleg azt hozza, amit az ember elvár egy operációs rendszertől. Nem véletlen, hogy világszerte 1500 gépre teszik fel másodpercenként. De mitől lehet sikeres a Windows 10? Szerintem ezekért:

1. Ingyenesség

Hatalmas lépés a Microsofttól, hogy az új operációs rendszert ingyenesen elérhetővé tették. 2015-ben, amikor a mobilos és táblagépes alkalmazások jelentős részét már fizetés nélkül lehet telepíteni – és maximum az alkalmazáson belüli vásárlásokkor kell pénzt kiadni -, egy fizetős Windows szerintem nem lehet alternatíva. Remélhetőleg erről az útról nem tér le a redmondi cég a következő generációk kiadásakor sem.

2. Alkalmazások

Szerintem hatalmas ötlet volt a Microsofttól, hogy az alkalmazásboltot integrálta a rendszerbe. Ezzel épp az ingyenesség miatt kieső bevételt tudják kompenzálni, ezzel ugyanis hatalmas piacot nyert magának a redmondi cég. Az is kifejezetten ügyes húzás volt, hogy az egyik legtöbbek által ismert mobilos játékot, a Candy Crush-t már alapból telepítették a gépre, ezzel is jelezve: az asztali gépekre is elérhetők a mobilra és táblagépekre készült appok. Ezzel sikerült elérniük, hogy azok is elkezdjenek böngészni az áruházukban, akiknek eddig eszük ágában sem volt az androidos eszközöket, vagy iPhone-okat és iPadeket lecserélni.

3. Az új Start menü

A visszatérő Start menünek nem csak azért örülök, mert a felhasználók által – finoman szólva – nem szeretett Windows 8 és 8.1-ből száműzték, hanem azért is, mert sokkal több funkciót kapott, mint amit korábban szántak neki. Azzal, hogy az alkalmazásokat csoportba lehet rendezni, egyrészt rengeteg helyet spórolnak a felhasználó asztalán – nem kell a rengeteg parancsikont kipakolni -, másrészt jóval gyorsabbá teszik a munkát, nem kell a végtelen hosszú listából kiválasztani azt, amelyiket használni akarjuk. Az ABC-be rendezés is kifejezetten jó ötlet volt, bravó srácok, ez már kellett!

Fotó: pabblo.hu

Fotó: pabblo.hu

3+1. Tényleg nagyon gyors

Nemrég tettetem egy 128 GB-os SSD-t a gépembe a régi, hagyományos winchester helyére, ami már a Windows 7 esetén is jóval gyorsabb indulást eredményezett, a Windows 10 azonban még annál is gyorsabb lett. Másodpercek alatt elér a bekapcsolástól a bejelentkezésig, és a kijelentkezés sem tart ennél tovább.

Az első hetek tapasztalatai alapján ezek azok a főbb okok, ami miatt szerintem nagyon jól eltalált fejlesztés lett a Windows 10. Ti telepítettétek már? Ha igen, miért (nem) szeretitek?

Telefonból kínait érdemes(?)

Ha a címben szereplő kérdést valaki jó 5-6 évvel ezelőtt teszi fel nekem, akkor minden bizonnyal megmosolygom, mára azonban a kínai mobilgyártókkal tényleg komolyan kell számolni, ha okostelefont vásárol az ember. És nemcsak a Huawei, vagy a Lenovo termékei miatt.

A mobilvásárlásnál nálam elsődlegesen az ár-érték arány a legfontosabb, bár gondolom ezzel nem vagyok egyedül, mivel azonban a munkám miatt is szükségem van egy jó és erős telefonra, ezért tényleg nem mindegy, hogy mennyiért milyet kapok. Az elmúlt időszakban a szokásos Samsungok és iPhone-ok mellett két gyártó készülékeivel sikerült összeszemeznem, és van egy olyan érzésem, hogy ezek közül lesz majd az egyik a befutó.

150129_xiaomi_oneplusone

Balra a OnePlus One, jobbra a Xiaomi Mi4.

A Xiaomi nemrég jött ki a legújabb zászlóshajójával, a Mi Note-tal, ami igencsak jó hardvert kapott (5,7 colos kijelző, Full HD-s felbontás, 3000mAh-s akku, négymagos, 2,5 GHz-es processzor, 3 GB RAM, Dual SIM, stb.). Ennek igen örülök, az érkezésével ugyanis minden bizonnyal lejjebb megy majd a nem sokban eltérő, és egyébként sem egy ökör áráért kapható Xiaomi Mi4 ára. Ha jók a becsléseim, a most (itthon) 136 ezer forintba kerülő készülék pont a nyár közepére lehet majd idehaza 110-120 ezer, ami már igencsak megéri az árát, még úgy is, hogy csupán 3G van benne. Ha azonban nem követelmény a 4G/LTE megléte, akkor simán megéri egy ilyen telefont választani, ráadásul magyar webshopból is rendelhető.

A másik, amin szintén megakadt a szemem, az a OnePlus One telefon. Hardveres tekintetben ez is tud annyit, mint a Mi4, sőt: itt már megvan a 4G is, vagyis simán tud annyit, mint például egy Samsung Galaxy S5. A neten böngészve a hazai webshopokban már 130 ezer körül megkapható, a márka nemzetközi weboldalán viszont a 64GB-os változat is csupán 87 ezer(!) forintba kerül. Érdemes elgondolkodni rajta.

Hogy nekem melyik lesz a befutó, azt egyelőre nem tudom. Azon viszont nem lennék meglepve – főleg az eladási számok láttán -, hogy a következő néhány évben ezek a gyártók is ott lesznek majd az innovátorok között. Nekem még van egy jó fél évem, hogy valamelyik mellett letegyem a voksomat, de persze ha a kedves gyártók csak úgy meglepnének eggyel egy kis tesztelés erejéig, nem ugranék el előlük 🙂

Kép innen.

Így töröltem egyszerre 1400 e-mailt

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: web | Címke: ,

A napokban jutottam el oda, hogy nagytakarítást végezzek a Gmail-fiókomban. Persze eddig is törölgettem a leveleket, de igazán nagy karbantartást nem csináltam. Most 1400 e-mailnek mondtam búcsút, közben pedig igen érdekes dolgokra lettem figyelmes.

Idén 10 éve, hogy Gmailt használok. Egész pontosan 2005. július 27-én, 20:41-kor üdvözölt először a Gmail Team. Ekkor még megívásos alapon lehetett csak regisztrálni, és ha jól emlékszem, kezdetben 10, majd később 100 meghívó állt rendelkezésre.

A Gmailt először a tárhely miatt kezdtem el használni, 2005-ben 4-5 gigabájtnyi hely állt rendelkezésre, ami igen menőnek számított (ha jól tudom, a Freemail ez idő tájt 50-100 megabájt körüli tárhellyel csábította a júzereket), a nyitóoldalon pedig jelezték, ez a méret folyamatosan növekszik. Így utólag érdekes látni, hogy emiatt a levelezőrendszert eleinte leginkább a nagy csatolmányok küldése miatt használtuk az ismerősökkel, és csak később, 2006 elején vált számomra standard levelezőprogrammá. Azóta viszont nem is nagyon használtam mást.

150111_delete

A felhalmozott e-mailek kicsit olyan hatást keltenek, mint egy Facebook előtti idővonal. Persze az ember tudja, nagyjából mikor váltott munkahelyet, mikor keresett új lakást, de az eredményeket tudva megmosolyogtató látni, mikor bukkant rá az ember a későbbi munkáltatójának hirdetésére.

Blogtörténeti szempontból is remek időutazás volt a fiók kitakarítása. Korábban az blog.hu-n is vezettem blogot, és érdekes volt az akkori posztokat és az arra érkező kommentek egy részét újra elolvasni. Itt jegyezném meg, hogy a “Régen minden jobb volt” tézis nettó hülyeség, már akkor is sok volt a troll.

Mindezek mellett találtam néhány meglepő dolgot is a fiókban. Ilyen például az akkor még csak készülőfélben lévő szakdolgozatom konzultációi (látva az ívet, hogy hogyan lett egy ötletből kézzel fogható valami), vagy épp egy régi ismerős elfelejtett e-mail címe (akivel azóta sikerült felvenni a kapcsolatot), az első twitteres csiripek visszakövetése, vagy épp az, hogy a Facebook elfogadta a regisztrációmat.

Szóval már csak ezek miatt az emlékek miatt is érdekes volt átnézni a nagyon sok levelet. Ennek ellenére viszont alapvetően felesleges halmozni az e-maileket, azok 99 százalékához utólag már úgysem nyúl az ember. Időkapszulaként azonban tökéletesen funkcionál.

SHIFT+CTRL+T – a kombináció, ami azonnal megnyugtat

Egy jó ideje már vezeték nélküli egeret használok a munkámhoz, ami rendkívül kényelmes, viszont van egy apró hibája: ha merülőben van az elem, egyre nehezebben veszi be a kattintást. Ilyenkor könnyen előfordul, hogy egy laza mozdulattal bezárom a böngészőt, ezzel együtt az összes épp nyitva lévő lapot is.

A munkámhoz gyakorlatilag azóta használok Chrome-ot, amióta a Google elérhetővé tette a böngészőjét. Akkor még bőven jó volt a Firefox (az Explorert pedig már akkor is kiröhögtük), de az idő szerencsére igazolta a döntést. Az egér merülése és a böngésző közötti összefüggés abban rejlik, hogy a Chrome lapsorának bal szélén van egy pici üres terület, ha pedig oda kattint valaki, az ablak azonnal bezáródik. Mondanom sem kell, ha ez épp munka közben történik, az igen bosszantó tud lenni.

Szerencsére a Chrome beállításaiban létezik egy “Induláskor folytatás ott, ahol abbahagyta” opció, ami pontosan azt teszi, amit ígér: az újbóli indításnál az összes, bezárás előtti lapot megnyitja. Számomra egyel újabb felfedezés, hogy ha véletlenül ez nincs beállítva, és mégis sikerül bezárni a böngészőt, akkor az újranyitás után a

SHIFT+CTRL+T

billentyűkombináció ugyanezt a hatást váltja ki. Ezt a kombót eredetileg a lapbezárás visszavonására találták ki, de úgy tűnik, az egész Chrome-ra nézve működik. Szóval ha valaki eddig szenvedett volna a hülye bezárások miatt, annak ezt a két mentőmellényt tudom ajánlani. Érdemes használni valamelyiket, sok bosszúságtól kímélheti meg magát az ember.

150108_chrome