miegymás kategória bejegyzései

Ezért is jó a korlátlan mobilinternet

Őszintén szólva nem is értem, miért csak most vezették be a szolgáltatók a korlátlan mobilinternetet. Mármint üzletileg persze nyilván értem a dolgot, felhasználói oldalról viszont szívás az egész.

A nemrég meghozott döntéssel viszont duplán jól járhatunk: nemcsak a mobilon lesz korlátlan a net, de a laptopon is.

Fejhallgató 100.000 forintért?

Az elmúlt hetekben volt szerencsém tesztelni a Sony vezeték nélküli zajszűrős fejhallgatóját, ami az idegesítő felső szomszéd ellen való orvosság is lehet. De amúgy megéri? Mutatom:

Az utolsó lökés, ami után belevágtam a YouTube-ba

Néhány hete egy posztban már megírtam, milyen döntés folyamat eredményeként született meg az elhatározás, hogy úgy belevágjak a YouTube-ba, mint Vágási Feri az internetekbe.

Nem ismételném magam újra, egy dolgot azonban kiemelnék ezek közül – méghozzá azt a bizonyos utolsó lökést (vagy épp kezdő lökést, kinek kinek ízlése szerint). Írtam akkor, hogy volt Szegeden egy Magyarósi Csaba előadás, ahol arról mesélt, miként kezdett bele a vlogolásba, és úgy egyáltalán, hogyan csinálja a dolgait a mindennapokban.

Az ominózus beszélgetés néhány napja felkerült a YouTube-ra, ami közel másfél órás, de egyszer mindenképpen érdemes megnézni. Nem a YouTube miatt, de még csak nem is Magyarósi Csaba miatt. Sokkal inkább azért a szellemiségért (és energiáért), ahogy a mindennapokban dolgozik, és ahogy a világ bizonyos dolgaira tekint. Tényleg fasza kis anyag lett.

Belevágtam a YouTube-ba

Vagy ha úgy tetszik, beleszálltam, mint Vágási Feri az internetekbe. Mert az internetek szép, de a YouTube még szebb.

Az úgy volt, hogy valamikor tavaly, év közben azon kaptam magam, hogy csinálni kellene valami újat. Évődtem, töprengtem, aztán annyiban is maradt a dolog, túl sok mindenre amúgy se lett volna időm olyan apróságok mellett, mint esküvő szervezése, munkahely és munkahely, nyelvvizsga meg egyéb apróságok. Szóval parkolópályára tettem a dolgot.

Aztán eltelt egy fél év, és megint azon kaptam magam, hogy egyre több videót nézek a YouTube-on és közben azon gondolkodok, hogy ezt vagy azt hogyan lehetne megcsinálni, megfogni a témát, beszélni róla. Az elfoglaltság ráadásul idő közben csökkent, én pedig egyre nagyobb teret engedtem a kísértésnek. Néhány héttel később már Ő is tudott róla, segített, együtt ötleteltünk. Aztán jött Magyarósi Csaba egy előadást tartani Szegedre (kösz, @tsabeeka), ami megadta az utolsó lökést az induláshoz.

Így jött el a március, amikorra minden fontosabb részlet összeállt, végül pedig március 9-én felkerült az első adás is. Megszületett a Térerő.

Mi ez? Egy tech tematikára épülő YouTube-csatorna. Ezért is a Térerő név.

Miért? Mert van egy csomó dolog, amiről érdemes beszélni, nem csak írni. És mert szép vagyok.

Kinek? Mindenkinek. Tényleg.

Mikor lesz új videó? Minden héten. Pontosabban heti egy videó lesz – az első tervek szerint.

Szóval így. Gyertek és szeressétek, itt tudtok rá feliratkozni. Hadd legyek én az új Vágási Feri, aki beszállt az internetekbe. Ez például a legutóbbi videó, de a végén tovább is lehet kattintani a korábbi részekért.

Arról, hogy az öregek interneteznek-e

Van az a fajta megközelítés, hogy az idősek nemcsak nem értik, de nem is érdekli őket a(z) okostelefon / táblagép / számítógép, az internetnek meg maximum az első felét értik, és arról is leginkább a Spar jut eszükbe. Hogy az ilyen emberek fejében mi élhet arról, hogy mit is csinál egy nyugdíjas a hétköznapjaiban, nem igazán tudom elképzelni, viszont kicsit azért sajnálom őket, mert ezek szerint ők igencsak bezár(kóz)va élik majd azokat a napokat.

Ez utóbbi jövőkép már csak azért is szomorú számukra, mert a valóság ezzel szemben nagyon más. És ezt 2016 (számomra) egyik legaranyosabb feladatának köszönhetően testközelből is megtapasztalhattam. Történt ugyanis a családban, hogy az egyik 80 (!) éves nagypapa úgy gondolta, márpedig ő nem szeretne unatkozni télen sem (tavasztól-őszig a keretet rendezgeti), úgyhogy vesz magának egy laptopot, és megtanulja használni.

Az elmélet és a gyakorlat között nem sok idő telt el: néhány nappal később már a boltoban csomagolták a gépet (persze azért el kellett vele menni vásárolni, hogy ne járjon rosszul). A kicsomagolás után kezdődhetett is a tanulás: mi milyen gomb rajta, miért van ott és mire való. A dolog vége az lett, hogy néhány nap magyarázás után már önállóan küld(ött) e-mailt, Skype-ol (és rácsodálkozik, hogy őt is látják a híváskor, és hogy milyen élethű a kamera képe), keres a YouTube-on, olvassa a híreket. Napilapot például azóta már nem is járat.

Szóval az a helyzet, hogy az “öregek nem használnak internetet” tézis nemcsak, hogy hülyeség, de most már kézzel fogható hülyeség is. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem olyan gyorsan és pontosan használja a számítógépet, mint azt közülünk bárki, de használja, és ez a legfontosabb.

Kedves mobilosok, ha ezt az 1 apróságot megteszitek, 2017 csak jó év lehet

Nem túl nagy dolog, sőt, kifejezetten apróság, a Szilveszter apropóján viszont mindeki számára hasznos újévi fogadalom lehet belőle. Szóval, hogy a mobilt videózásnál (legalábbis annál, amit fel is akar az ember tölteni a netre) így tartsátok:

Techlicious

És ne így:

Reviewd

Persze csak akkor, ha nem épp egy vízesést, vagy valami hasonlót akar felvenni az ember, akkor nyugodtan lehet. Ellenben csak a kép igen kis részén lehet majd látni a lényeget, fölötte és alatta pedig ott lesz legalább egyharmad-egyharmad felesleges rész.

Így hallgathatsz meg több ezer hangoskönyvet teljesen ingyen

Az utóbbi napokban több ismerősömet is sikerült meglepnem, amikor szóba került, ki hogyan szokott hangoskönyvet hallgatni (már ha szokott egyáltalán). A témában alapvetően két tábor alakult ki: azok, akik telefonra teszik fel a tartalmat és menet közben hallgatják, illetve azok, akik nem is hallgatnak, mert túl sok helyet foglalna a gépen/telefonon. A csoportok között volt átfedés is: azok, akik a telefonos megoldást választják, de zsörtölődnek, mert túl sok helyet foglal a csomag.

Ez utóbbihoz tartoztam én is, legutóbb például akkor, amikor Hugh Laurie: A balek című könyvét hallgattam (egyébként jó kis sztori, ajánlom). Aztán viszont rájöttem, van itt még egy megoldás, amivel mindenki jól jár: a YouTube.

A keresőbe beütve a hangoskönyv szót nagyjából 40 ezer találatot dobott ki a rendszer, ami között nyilván valóan vannak átfedések is (ugyanazt a könyvet többször töltötték fel). Viszont még ezzel együtt is igen tekintélyes a választék. Ráadásul a YouTube-nak most van egy újítása is: előnézetben egy kis piros csíkkal jelzi, hogy melyik videót meddig néztük, vagyis még egy könyvjelzőnk is van a hallgatáshoz.

pabblo.hu

Ott az a kis piros csík jelzi, hol tartottál a videóban. pabblo.hu

Szóval minden adott ahhoz, hogy ne kelljen mobilra/táblagépre/laptopra pakolgatni a plusz megabájtokat, elég csak elindítani a vonatkozó keresést.

Íme néhány könyv, kezdésként:

  1. Harry Potter és a bölcsek köve (Kern András)
  2. Harry Potter és a titkok kamrája (Kern András)
  3. Téli berek (Széles Tamás)
  4. Az öreg halász és a tenger (Tordy Géza)
  5. Tanár úr kérem (Lázár Csaba)
  6. Piszkos Fred, a kapitány (Bodor Tibor)

A YouTube pontosan tudja, mikor van karácsony

És azért tudja, mert mi megmutatjuk neki. Sőt, a statisztikák szerint az idei már el is kezdődött.

Train - Shake up Christmas

Kép: pabblo.hu

Wham! - Last Christmas

Kép: pabblo.hu

Mariah Carey - All i want for Christmas is you

Kép: pabblo.hu

No komment

Aki eddig úgy gondolta, hogy hülye jogi döntések kizárólag az országhatárunkon kívül születhetnek, annak az Alkotmánybíróság egy jól irányzott pofonnal jelezte, ez így ebben a formában nem igaz.

A héten egy igen fontos döntés született a netes hozzászólásokról, amiről sokadjára is csak a klasszikus poén jut eszembe: még szerencse, hogy komoly, mert viccnek kicsit erős. De konkretizálva a dolgot: egy ingatlanos oldalon olvasható cikkhez jöttek anyázó kommentek, az ingatlanosok bepöccentek és perelték az oldalt. Nem, nem a hozzászólókat akarták elővenni, hanem az egész oldalt, pedig az a panasz után törölte a nem kívánatos hozzászólásokat. Az AB pedig jött és kimondta: egy hülye komment esetén nem a kommentelő hülye, hanem az oldal, ahol megjelent a hozzászólás.

Persze nincs ezzel semmi baj, ha a valaki nem ismeri a webet – bár 2014-ben ha jól sejtem az ingatlanosok nagy része is a net segítségével tesz szert bevételre -, de hogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság sem, na az már sokkal nagyobb probléma. Nekik kellene ugyanis az ellensúlynak lenni, és szépen elmagyarázni a reklamálónak, hogy mikor van igaza és mikor nincs. Ehelyett egy akkorát trollkodott az AB, hogy minden habzószájú kommentelő élvezett egy nagyot.

Nehezen tudom elképzelni azt a helyzetet, hogy mondjuk Rihanna feltölti az új klipjét a YouTube-ra, aztán meg perli a Google-t, mert többen odaírták, hogy szar. Persze ha azt írnák oda, hogy “szar ahhoz képest, hogy egymillió dollárt loptál el Kovács Jánostól”, na az már egy másik kérdés, de míg utóbbit úgy hívják, hogy rágalmazás, előbbit úgy, hogy véleménynyilvánítás. De ami a legfontosabb: egyik hozzászólásról sem a YouTube tehet. Vagy ha valaki elkezdi üvöltözni az AB épülete előtt, hogy “hülye alkotmánybíróság”, akkor beperelik az utcát? Ugye.

Nem szégyen az, kedves AB, ha valamihez nem ért az ember, csak akkor nyugodtan kérdezzen meg egy olyat, aki meg feltehetően ért hozzá. Ezzel a döntéssel ugyanis csupán azt sikerült elérni, hogy egyetlen oldalon se érje meg véleményt nyilvánítani, ráadásul ismét nem azok lettek felelősségre vonva, akik valóban felelősek, pedig egy-egy keményebb ítélet valószínűleg visszafogná a trollokat. Akikkel pedig leginkább így kell bánni:

Ez a jövő: értünk jön a HR

Korábban már írtam egy terjedelmesebb cikket arról, hogy miért is érdemes nemcsak az álláskereső oldalakat, de a közösségi csatornákat – például a Facebookot – figyelniük azoknak, akik épp munkát keresnek. Aztán egy picit mélyebbre ástam és kiderült: a következő néhány év nagy változást hozhat majd a HR és az álláskeresők életébe. Nyugaton már sok cég (például Bosch, Vodafone, Shell, Swarovski, stb.) alkalmaz szoftveres megoldásokat, amivel a jelentkezők közül a lehető legideálisabb jelöltet választhatják ki egy pozíció betöltésére. Sőt, már olyan megoldás is létezik, amivel nem az álláskereső jelentkezik egy hirdetésre, hanem a cég keresi meg a potenciális jelöltet.

Nagyon izgalmas téma, nem is lőnék le mindent előre, a hvg.hu-n ugyanis éppen erről írtam.