miegymás kategória bejegyzései

Arról, hogy az öregek interneteznek-e

Van az a fajta megközelítés, hogy az idősek nemcsak nem értik, de nem is érdekli őket a(z) okostelefon / táblagép / számítógép, az internetnek meg maximum az első felét értik, és arról is leginkább a Spar jut eszükbe. Hogy az ilyen emberek fejében mi élhet arról, hogy mit is csinál egy nyugdíjas a hétköznapjaiban, nem igazán tudom elképzelni, viszont kicsit azért sajnálom őket, mert ezek szerint ők igencsak bezár(kóz)va élik majd azokat a napokat.

Ez utóbbi jövőkép már csak azért is szomorú számukra, mert a valóság ezzel szemben nagyon más. És ezt 2016 (számomra) egyik legaranyosabb feladatának köszönhetően testközelből is megtapasztalhattam. Történt ugyanis a családban, hogy az egyik 80 (!) éves nagypapa úgy gondolta, márpedig ő nem szeretne unatkozni télen sem (tavasztól-őszig a keretet rendezgeti), úgyhogy vesz magának egy laptopot, és megtanulja használni.

Az elmélet és a gyakorlat között nem sok idő telt el: néhány nappal később már a boltoban csomagolták a gépet (persze azért el kellett vele menni vásárolni, hogy ne járjon rosszul). A kicsomagolás után kezdődhetett is a tanulás: mi milyen gomb rajta, miért van ott és mire való. A dolog vége az lett, hogy néhány nap magyarázás után már önállóan küld(ött) e-mailt, Skype-ol (és rácsodálkozik, hogy őt is látják a híváskor, és hogy milyen élethű a kamera képe), keres a YouTube-on, olvassa a híreket. Napilapot például azóta már nem is járat.

Szóval az a helyzet, hogy az “öregek nem használnak internetet” tézis nemcsak, hogy hülyeség, de most már kézzel fogható hülyeség is. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem olyan gyorsan és pontosan használja a számítógépet, mint azt közülünk bárki, de használja, és ez a legfontosabb.

Kedves mobilosok, ha ezt az 1 apróságot megteszitek, 2017 csak jó év lehet

Nem túl nagy dolog, sőt, kifejezetten apróság, a Szilveszter apropóján viszont mindeki számára hasznos újévi fogadalom lehet belőle. Szóval, hogy a mobilt videózásnál (legalábbis annál, amit fel is akar az ember tölteni a netre) így tartsátok:

Techlicious

És ne így:

Reviewd

Persze csak akkor, ha nem épp egy vízesést, vagy valami hasonlót akar felvenni az ember, akkor nyugodtan lehet. Ellenben csak a kép igen kis részén lehet majd látni a lényeget, fölötte és alatta pedig ott lesz legalább egyharmad-egyharmad felesleges rész.

Így hallgathatsz meg több ezer hangoskönyvet teljesen ingyen

Az utóbbi napokban több ismerősömet is sikerült meglepnem, amikor szóba került, ki hogyan szokott hangoskönyvet hallgatni (már ha szokott egyáltalán). A témában alapvetően két tábor alakult ki: azok, akik telefonra teszik fel a tartalmat és menet közben hallgatják, illetve azok, akik nem is hallgatnak, mert túl sok helyet foglalna a gépen/telefonon. A csoportok között volt átfedés is: azok, akik a telefonos megoldást választják, de zsörtölődnek, mert túl sok helyet foglal a csomag.

Ez utóbbihoz tartoztam én is, legutóbb például akkor, amikor Hugh Laurie: A balek című könyvét hallgattam (egyébként jó kis sztori, ajánlom). Aztán viszont rájöttem, van itt még egy megoldás, amivel mindenki jól jár: a YouTube.

A keresőbe beütve a hangoskönyv szót nagyjából 40 ezer találatot dobott ki a rendszer, ami között nyilván valóan vannak átfedések is (ugyanazt a könyvet többször töltötték fel). Viszont még ezzel együtt is igen tekintélyes a választék. Ráadásul a YouTube-nak most van egy újítása is: előnézetben egy kis piros csíkkal jelzi, hogy melyik videót meddig néztük, vagyis még egy könyvjelzőnk is van a hallgatáshoz.

pabblo.hu

Ott az a kis piros csík jelzi, hol tartottál a videóban. pabblo.hu

Szóval minden adott ahhoz, hogy ne kelljen mobilra/táblagépre/laptopra pakolgatni a plusz megabájtokat, elég csak elindítani a vonatkozó keresést.

Íme néhány könyv, kezdésként:

  1. Harry Potter és a bölcsek köve (Kern András)
  2. Harry Potter és a titkok kamrája (Kern András)
  3. Téli berek (Széles Tamás)
  4. Az öreg halász és a tenger (Tordy Géza)
  5. Tanár úr kérem (Lázár Csaba)
  6. Piszkos Fred, a kapitány (Bodor Tibor)

A YouTube pontosan tudja, mikor van karácsony

És azért tudja, mert mi megmutatjuk neki. Sőt, a statisztikák szerint az idei már el is kezdődött.

Train - Shake up Christmas

Kép: pabblo.hu

Wham! - Last Christmas

Kép: pabblo.hu

Mariah Carey - All i want for Christmas is you

Kép: pabblo.hu

No komment

Aki eddig úgy gondolta, hogy hülye jogi döntések kizárólag az országhatárunkon kívül születhetnek, annak az Alkotmánybíróság egy jól irányzott pofonnal jelezte, ez így ebben a formában nem igaz.

A héten egy igen fontos döntés született a netes hozzászólásokról, amiről sokadjára is csak a klasszikus poén jut eszembe: még szerencse, hogy komoly, mert viccnek kicsit erős. De konkretizálva a dolgot: egy ingatlanos oldalon olvasható cikkhez jöttek anyázó kommentek, az ingatlanosok bepöccentek és perelték az oldalt. Nem, nem a hozzászólókat akarták elővenni, hanem az egész oldalt, pedig az a panasz után törölte a nem kívánatos hozzászólásokat. Az AB pedig jött és kimondta: egy hülye komment esetén nem a kommentelő hülye, hanem az oldal, ahol megjelent a hozzászólás.

Persze nincs ezzel semmi baj, ha a valaki nem ismeri a webet – bár 2014-ben ha jól sejtem az ingatlanosok nagy része is a net segítségével tesz szert bevételre -, de hogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság sem, na az már sokkal nagyobb probléma. Nekik kellene ugyanis az ellensúlynak lenni, és szépen elmagyarázni a reklamálónak, hogy mikor van igaza és mikor nincs. Ehelyett egy akkorát trollkodott az AB, hogy minden habzószájú kommentelő élvezett egy nagyot.

Nehezen tudom elképzelni azt a helyzetet, hogy mondjuk Rihanna feltölti az új klipjét a YouTube-ra, aztán meg perli a Google-t, mert többen odaírták, hogy szar. Persze ha azt írnák oda, hogy “szar ahhoz képest, hogy egymillió dollárt loptál el Kovács Jánostól”, na az már egy másik kérdés, de míg utóbbit úgy hívják, hogy rágalmazás, előbbit úgy, hogy véleménynyilvánítás. De ami a legfontosabb: egyik hozzászólásról sem a YouTube tehet. Vagy ha valaki elkezdi üvöltözni az AB épülete előtt, hogy “hülye alkotmánybíróság”, akkor beperelik az utcát? Ugye.

Nem szégyen az, kedves AB, ha valamihez nem ért az ember, csak akkor nyugodtan kérdezzen meg egy olyat, aki meg feltehetően ért hozzá. Ezzel a döntéssel ugyanis csupán azt sikerült elérni, hogy egyetlen oldalon se érje meg véleményt nyilvánítani, ráadásul ismét nem azok lettek felelősségre vonva, akik valóban felelősek, pedig egy-egy keményebb ítélet valószínűleg visszafogná a trollokat. Akikkel pedig leginkább így kell bánni:

Ez a jövő: értünk jön a HR

Korábban már írtam egy terjedelmesebb cikket arról, hogy miért is érdemes nemcsak az álláskereső oldalakat, de a közösségi csatornákat – például a Facebookot – figyelniük azoknak, akik épp munkát keresnek. Aztán egy picit mélyebbre ástam és kiderült: a következő néhány év nagy változást hozhat majd a HR és az álláskeresők életébe. Nyugaton már sok cég (például Bosch, Vodafone, Shell, Swarovski, stb.) alkalmaz szoftveres megoldásokat, amivel a jelentkezők közül a lehető legideálisabb jelöltet választhatják ki egy pozíció betöltésére. Sőt, már olyan megoldás is létezik, amivel nem az álláskereső jelentkezik egy hirdetésre, hanem a cég keresi meg a potenciális jelöltet.

Nagyon izgalmas téma, nem is lőnék le mindent előre, a hvg.hu-n ugyanis éppen erről írtam.

Így találhatsz állást a Facebookon

Egyelőre még nem a Facebook jut eszébe egy hazai álláskeresőnek, ha épp munka után néz, viszont már kifelejteni sem érdemes a munkaügyi központ – apróhirdetés – online álláskereső weboldalak szentháromsága mellett.

A közösségi munkakeresés egyre hatékonyabb, én pedig magáról a lehetőségről írtam a hvg.hu-n.

Kikerülhető a kötelező lájkolás

Úgy vettem észre, sok vicces képet/videót kínáló weboldal azt a taktikát alkalmazza, hogy a tartalmat csak úgy engedi megtekinteni, ha az ember előtte lájkolja a Facebook-oldalukat. Extrém esetben egy szponzorét. A dolog elég bosszantó lehet, de néhány lépésben sok oldalnál kikerülhető a kötelező tetszikelés.

  1. Ha már az ismerősünk Facebook-posztja miatt az oldalra keveredtünk, akkor először is keressünk egy szabad területet, ahol nem fut reklám, nincs kép, menü, szóval ahol nincs semmi.
  2. Az üres helyen kattintsunk az egér jobb gombjával, majd a felugró menüből válasszuk ki, hogy Oldal forrásának megtekintése, vagy Oldal forrása, vagy valami ehhez hasonló, majd a megjelenő HTML-kódnál nyomjunk egy ctrl + f kombinációt.
  3. Az eredmény egy keresőmező, ahova kép esetén írjuk be, hogy “jpg”, majd a találatok közül válasszuk ki azt az aláhúzott linket, amelyik http-vel kezdődik, .jpg-re végződik. Ez lesz az a hivatkozás, amin keresztül a képet közvetlenül el lehet érni, ha pedig rákattintunk, anélkül nézhetjük meg (egy új lapon), hogy kötelezően lájkolnunk kellene előtte az oldal Facebook-oldalát.

A művelet minden olyan oldalon működni fog, ahol nem tiltották le a jobb egérgombot. Egyébként csak elsőre tűnhet macerásnak a dolog, a negyedik-ötödik után már rááll az ember szeme, és gyorsan, automatikusan menni fog a keresés.

Nézhető film lett Steve Jobs élete

A nagy karácsonyi készülődés előtt szerencsére sikerült annyi időt találnom, hogy végre megnézzem a Steve Jobs életéről készült legújabb filmet. Több helyről többfajta véleményt hallottam/olvastam már, ráadásul az IMDb-n sincsenek elájulva tőle, ezért külön kíváncsi lettem, vajon mit (nem) tud.

Forrás: IMDb

Nem tudom, ez előny-e, vagy hátrány a film megítélése szempontjából, de (még) nem olvastam az életéről szóló könyvet, bár annál azért többet tudok róla, hogy ő az iPhone, a Macbook és az iPod atyja, és Steve Jobs = Apple. Éppen emiatt féltem is, hogy esetleg erőltetett lesz a történet, vagy nagyon a fenti összefüggésre lesz kihegyezve az egész, ami aztán majd rátelepszik és kihat a filmre.

Nem hiszem, hogy egy életrajzi film esetében beszélhetnénk szpojlerezésről, de aki nem akar több infót olvasni, az most ugorjon át az utolsó bekezdésre. A többieknek: szerintem ügyesen megcsinálták az egészet, és sikerült megbirkózni azzal is, hogy ne tömjénezés legyen az egész. Magyarul: nem rontották el, és egy élvezhető filmet készítettek – már persze azoknak, kiket érdekel a téma, meg általában az ember. @tsabeeka barátom meglátása szerint (aki olvasta már az önéletrajzot) bár az érzelmi szál jó, de sokszor nem a megfelelő pontokat emelték ki az életéből, és azok tényleg csak pontok voltak, nem pedig szakaszok – így az egész film inkább csak középszerű lett. Nem tudom egyébként, ezen a ponton mi vezérelhette a készítőket, nekem viszont a 2005-ös Stanford Egyetemen tartott beszéde jutott eszembe, ahol a három története közül az első a pontok egymáshoz kapcsolódásáról szólt, bár ott is élete egy-egy rövid szakaszát mesélt el. Szóval fura.

A következő projekt viszont biztosan az lesz, hogy beszerzem és elolvasom az önéletrajzot, utána pedig újra megnézem a filmet. Kíváncsi vagyok, úgy milyen élményt ad majd.

Vélemény? Ellenérv? Ti megnéztétek már?

A UPC és a nem kárpótlás

– Te Béla! Van nekünk videótárunk a UPC-nél?
– Nincs.
– Te Béla! Akkor hogyan nézzük majd a kárpótlásként járó ingyen filmeket?
– Letöltjük, ahogy eddig.

Sokadjára végiggondolva sem értem a UPC kárpótlási ajánlatát. Koncepciózusan persze igen – fordítsuk meg a dolgot, és legyen haszon az ügyfeleket halálra idegesítő hibából -, viszont ez akkor sem más, mint hülyeség.

Aki lemaradt volna: a UPC előfizetőinél kb. 15 óránál keresztül akadozott az internetszolgáltatás, kárpótlásul a digitális televíziós videótárból 2000 forintnyi anyagot lehet ingyen megnézni. Már akinek van olyan, a többiek pedig így jártak.

Akinek eddig is volt videótára, az nem emiatt fogja úgy gondolni, hogy milyen jó dolog és még többet kellene rá költeni, akinek meg eddig sem volt, az ezután már csak azért sem fog rá előfizetni. Szóval nevezzük ezt a kárpótlást marketingfogás helyett inkább öngólnak, ezek után pedig nem fogom sajnálni a szolgáltatót, ha a videótár helyett inkább a letöltést választják az ügyfelek – amit eddig nyilván soha senki nem tett meg.

Már várom a következő bejelentést, amiben a kábelszolgáltatás kiesését vezetékes telefonon ingyen lebeszélhető percekben kompenzálják majd. Már akinek van.