tech kategória bejegyzései

Arról, hogy mi a különbség az etikus hacker és a gyökérség között – avagy a BKK margójára

Definíciók:

Etikus hacker: aki megkeresi egy cég által üzembe helyezett rendszer/szolgáltatás gyenge pontjait, majd azt jelenti az adott cég felé, csökkentve a kibertámadások (és az azzal együtt járó károk) lehetőségét.

Gyökérség: link.

Fejhallgató 100.000 forintért?

Az elmúlt hetekben volt szerencsém tesztelni a Sony vezeték nélküli zajszűrős fejhallgatóját, ami az idegesítő felső szomszéd ellen való orvosság is lehet. De amúgy megéri? Mutatom:

Itt az esemény, ami elhozza a nagybetűs jövőt

Ha valamiért érdemes várni, hogy elteljen a karácsony és kezdődjön az új év, akkor az egész biztosan a Las Vegas-is CES. A világ legnagyobb elektronikai szakkiállítását minden évben január elején rendezik meg, ahol kiderül, milyen kütyükre számíthatunk az adott évben. Vagy a következő néhány évben, a cégek ugyanis inkább egy fejlesztési irányt mutatnak, mintsem konkrét, azonnal megvásárolható termékeket. De ebben pont ez a szép.

A mostani alkalom duplán különleges, mert az első CES épp 50 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, szóval ez már önmagában is elég az atya-úr-isten-mi-lesz-itt-faktorhoz. A gyártók persze azért rátesznek még egy (jó nagy) lapáttal.

Facebook / CES

Az idei évben az egyik komoly húzótéma a mesterséges intellgiencia lesz. Azon belül is elsősorban a digitális asszisztensek, amiből a gyártók többsége nem sajátot akar építeni, sokkal inkább kihasználná a már meglévők – Cortana, Alexa, Siri – képességeit, hogy vezérelni lehessen a kütyüket. Jó példa erre a GE hangszóróba oltott lámpája, de biztosak lehetünk benne, hogy jönnek majd a kenyérpirítók, kávéfőzők, robotporszívók és minden egyéb olyan cucc, ami jelentősen megkönnyítheti a héktöznapjainkat.

A másik fő csapásvonalat a virtuális valóság jelenti, ahol igen nagy lesz a tolongás az idén. Készül a Sony, a Facebook, de leteheti névjegyét a Huawei vagy a közösségi finanszírozással 480 ezer dollárt összekalaopzó Fove is. És persze ne felejtsük ki a Microsoftot sem. Az új generációs VR-eszközök ráadásul a tartalmak fejlődését is generálják, szóval még szebb, jobb, látványosabb virtuális valóság jöhet.

És persze ne felejtkezzünk meg az autógyártókról sem. Merthogy az elmúlt években ezek a cégek is megjelentek a CES-en, nem véletlenül: az elektromos és önvezető autók mellett a connected car az egyik legfontosabb fejlesztési irány, ami majd szép lassan hálózatba köti az autókat, így aztán kevesebb dugó és kevesebb idegeskedés jár majd együtt a reggeli / délutáni csúcsforgalommal.

Szóval én a magam részéről már nagyon várom az ide CES-t, mert ezek mellett még egy rakás érdekes kütyü is bemutatkozik majd, sőt, több magyar startup is részt vesz az eseményen. Reméljük, jó sok befektetői ajánlattal jönnek majd haza.

Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, melyek 2017 legjobban várt kütyi, akkor itt találhattok egy kis olvasni valót.

3+1 ok, amiért szerintem nagyon jó a Windows 10

Az elmúlt fél évben elég jól működött a Microsoft marketing gépezete, ráadásul a szivárogtatások alapján is valami jóra lehetett számítani, így kifejezetten kíváncsi voltam, milyen lesz a Windows 10. A megjelenés után nem sokkal telepítettem is a gépemre, és meg kell, hogy mondjam, a redmondi cég végre tényleg azt hozza, amit az ember elvár egy operációs rendszertől. Nem véletlen, hogy világszerte 1500 gépre teszik fel másodpercenként. De mitől lehet sikeres a Windows 10? Szerintem ezekért:

1. Ingyenesség

Hatalmas lépés a Microsofttól, hogy az új operációs rendszert ingyenesen elérhetővé tették. 2015-ben, amikor a mobilos és táblagépes alkalmazások jelentős részét már fizetés nélkül lehet telepíteni – és maximum az alkalmazáson belüli vásárlásokkor kell pénzt kiadni -, egy fizetős Windows szerintem nem lehet alternatíva. Remélhetőleg erről az útról nem tér le a redmondi cég a következő generációk kiadásakor sem.

2. Alkalmazások

Szerintem hatalmas ötlet volt a Microsofttól, hogy az alkalmazásboltot integrálta a rendszerbe. Ezzel épp az ingyenesség miatt kieső bevételt tudják kompenzálni, ezzel ugyanis hatalmas piacot nyert magának a redmondi cég. Az is kifejezetten ügyes húzás volt, hogy az egyik legtöbbek által ismert mobilos játékot, a Candy Crush-t már alapból telepítették a gépre, ezzel is jelezve: az asztali gépekre is elérhetők a mobilra és táblagépekre készült appok. Ezzel sikerült elérniük, hogy azok is elkezdjenek böngészni az áruházukban, akiknek eddig eszük ágában sem volt az androidos eszközöket, vagy iPhone-okat és iPadeket lecserélni.

3. Az új Start menü

A visszatérő Start menünek nem csak azért örülök, mert a felhasználók által – finoman szólva – nem szeretett Windows 8 és 8.1-ből száműzték, hanem azért is, mert sokkal több funkciót kapott, mint amit korábban szántak neki. Azzal, hogy az alkalmazásokat csoportba lehet rendezni, egyrészt rengeteg helyet spórolnak a felhasználó asztalán – nem kell a rengeteg parancsikont kipakolni -, másrészt jóval gyorsabbá teszik a munkát, nem kell a végtelen hosszú listából kiválasztani azt, amelyiket használni akarjuk. Az ABC-be rendezés is kifejezetten jó ötlet volt, bravó srácok, ez már kellett!

Fotó: pabblo.hu

Fotó: pabblo.hu

3+1. Tényleg nagyon gyors

Nemrég tettetem egy 128 GB-os SSD-t a gépembe a régi, hagyományos winchester helyére, ami már a Windows 7 esetén is jóval gyorsabb indulást eredményezett, a Windows 10 azonban még annál is gyorsabb lett. Másodpercek alatt elér a bekapcsolástól a bejelentkezésig, és a kijelentkezés sem tart ennél tovább.

Az első hetek tapasztalatai alapján ezek azok a főbb okok, ami miatt szerintem nagyon jól eltalált fejlesztés lett a Windows 10. Ti telepítettétek már? Ha igen, miért (nem) szeretitek?

A lex Uber semmit nem old meg

Az Uber magyarországi megjelenésekor írtam egy posztot arról, hogy szerintem miért hülyeség tiltani a szolgáltatást, nemrég pedig egy kicsit mélyebben is beleástam magam a dologba, ennek végeredménye a hvg.hu-n olvasható. Kiderült, nem csak én, nálam jobban hozzáértők is úgy gondolják, az Uber már a jövő gazdaságának szereplője, a klasszikus üzleti modell pedig átalakulóban van. Minden más, gondolkodtató részlet itt.

 

Na, ilyen egy igazi Black Friday

Őszintén szólva az Extreme Digital Fekete Péntekét látva nem voltam biztos benne, hogy az eMAG nem fog hasonló problémákkal küzdeni november 28-án, ám a hirtelen a szerverekre szakadt látogatókat minden különösebb fennakadás nélkül sikerült lekezelnie a webshopnak. Kipróbáltam, tényleg működött.

Először pénteken 0 óra után nem sokkal próbáltam meg, hátha az elsők között tudok majd vásárolni – gondolom nemcsak én voltam így ezzel -, az oldalon viszont közölték: majd reggel indul a dömping. Kicsit féltem, hogy ha valóban reggel, egyszerre engedik a vásárlókat a rendszerre, az néhány perc után bemondja az unalmast.

Ezzel szemben viszont annyira nem, hogy valamikor fél 9 magasságában minden különösebb erőfeszítés nélkül tudtam lerendezni a dolgot, ráadásul úgy, hogy addigra már jó néhány termék elfogyott a készletről. Az egyetlen gond csupán annyi volt, hogy a bankkártya adatai elsőre nem mentek át a rendszeren, de egy frissítés és újbóli megadás után már mehettem is kávézni. Most már csak azt remélem, a maximum 10 napos szállítási időt tartani tudják ekkora forgalom mellett is.

blackfriday

A mostani Fekete Pénteknek a pozitív vásárlási élményen túl egy másik igen fontos üzenete, hogy idehaza is érdemes a webáruházakban meghirdetni a karácsony előtti hatalmas akciókat – mert igény az bőven van rá. Amerikában egyre többen vásárolnak a webshopokban meghirdetett Black Friday akciókor – 2013-ban összesen 1,3 milliárd dollárt költöttek el így, az online vásárlás 21,77 százalékát pedig mobilról intézték -, ezzel enyhítve – ha csekély mértékben is – a nyomást a boltokon.

Magyarországon jó hírnöke lehet a Fekete Pénteknek az eMAG (és remélhetőleg egyre több webshop) sikere, így ugyanis nemcsak az amerikaihoz hasonló káosz kialakulását lehetne megelőzni, hanem az online vásárlás is egyre népszerűbbé válhat. Az eMAG blogja szerint pénteken délben már 50 ezer terméket adtak el 1 milliárd 200 millió forint értékben, az oldallátogatás több mint 20 százaléka pedig mobilról és táblagépről történt.

(Pénteken egyébként szédítő sebességgel kezdett terjedni az idei első Fekete Péntek spam is a magyar Facebook felhasználók üzenőfalán.)

Infographic: Black Friday in the United States | Statista

Így nem spórolsz az online mozijeggyel

Viszonylag ritkán járok moziba, évente ha két-három alkalommal, legutóbb pont 2013 végén, amikor az Éhezők viadalának második részét vetítették. Azóta idén most először mentem – naná, hogy az Éhezők viadala miatt -, éppen ezért csak most jutottam el oda, hogy ne csak a jegyfoglalást, az online jegyvásárlást is kipróbáljam. Felemás érzéseim vannak.

A Cinema City remek ötlete, hogy gyakorlatilag sorban állás nélkül, otthonról pár kattintással és természetesen online fizetéssel veheted meg a mozijegyet. Ez a cselekvések számát tekintve egyel, kényelmileg viszont sokkal jobb megoldás a klasszikus foglalásnál, hiszen annál ugyanúgy ki kellett állni a film előtti sort a pénztárnál – hacsak nem tudtál valami hamarabbi időpontban odamenni.

Ezzel szemben az online vásárlás után e-mailben kapsz egy QR-kódos jegyet, a moziba érve pedig a jegyszedő lecsippantja a képernyődet, és már bent is vagy. De mit vár az ember egy online jegyvásárlástól azon kívül, hogy kényelmes? Azt, hogy olcsóbb is lesz a szolgáltatás. Na, ehhez képest viszont az van, hogy:

141127_moziIgen, pontosan: adminisztrációs költség címén jegyeként 40 forintot kérnek el. Nem sok – lehetne mondani, de ha kivesszük a rendszerből a jegy kinyomtatását, plusz a pénzkezelést a pénztárban, máris kevesebbe kellene kerülnie az egésznek. Persze a jegyenkénti 100 forintos, büfében levásárolható kupon kompenzálhatná ezt, ugyanakkor egyszerre csak egy jegyet lehet beváltani, vagyis ha már ketten mentek, akkor kétszer kell rendelni, fizetni.

A mozi büféje viszont pont az a hely, ahol örülsz, hogy a filmek előtt van 15 perc reklám, mert baromi lassan kerülsz sorra, ha pedig ezt felszorozzuk annyi emberrel, ahány jegyet váltottak, akkor máris kiderül: az online jegyvásárlással egy perc időt sem sikerül spórolni. Arról nem is beszélve, hogy így értelmét is veszti a szolgáltatás, mert ezzel pont nem efelé terelik az embereket. Ráadásul pénzt kérni az online jegyvásárlásért nem túl kétezertizennégybarát megoldás.

Miért hülyeség tiltani az Ubert?

A Magyar Posta törvénnyel szeretné szabályozni, hogy Magyarországon se telefont, se internetet ne lehessen használni, mert az árt az üzletének, kevesebben küldenek például levelet egymásnak. A legérzékletesebben talán a fenti fiktív példával lehetne szemléltetni azt, mit próbálnak most a budapesti taxisok elérni az Uber ellen.

Június óta tudni lehetett, hogy a világ egyik legnagyobb közösségi taxiszolgáltatója, az Uber Magyarországon szeretne terjeszkedni, és a hírrel egyszerre derült ki az is: a hatóságok nem mennek el szó nélkül az új piaci szereplő megjelenése mellett – vagyis megpróbálják illegalizálni azt. Szomorú.

GTY 495298219 I FIN HUM GBR EN

Oké, az tény, hogy nemcsak idehaza, de a világban mindenhol “fellázadtak” a taxisok, amikor a cég elindította a szolgáltatását: Amerikában, Franciaországban, Angliában például. Ettől függetlenül mások hülye döntésével nem szerencsés a miénket indokolni, mindegy, hogy azt hol csinálják.

Valószínűleg nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom: a következő hónapokban komoly csatározás lesz a taxisok és az Uber között, és a sofőrök is sűrű ellenőrzésre számíthatnak majd.

Mert igazából mi történik: x darab szolgáltató mellett megjelenik még egy, aki olcsóbban, kényelmesebben, egyszóval jobban biztosítja ugyanazt, amit a többiek. Ez normális esetben egy egészséges versenyhelyzetet kellene, hogy teremtsen ahelyett, hogy a többi szolgáltató a jogszabályok alkotóival próbálja meggátolni az új szolgáltató piacra lépését. Ha az Uber valóban versenyhátrányba hozza a taxikat, akkor a szolgáltatás gáncsolását nem is tudom, minek lehetne nevezni.

A legfontosabb kérdés az ügyben viszont az: lehet-e 2014-ben korlátozni egy olyan közösségi szolgáltatást, ami az addigi meglévőt kínálja olcsóbban és jobban? Mert ha igen, akkor az nemcsak az Ubernek lesz rossz, hanem minden olyan szolgáltatásnak, ami már piacra lépett. Ennyi erővel fel lehetne lépni az Oszkár, az AirBnB, vagy épp az egész internet ellen, mert mindegyik valamilyen érdekkör érdekeit sérti. A világ viszont épp az ellenkező irányba halad (v.ö.: tudományos fejlődés gáncsolása a középkorban).

Kép innen.

Az internetadóról 2.0

Korábban már írtam egy posztot az internetadóról, most pedig itt egy cikk arról, hogy miért rendkívül veszélyes gazdasági értelemben (is) az elgondolás. Lehet, hogy nem a 150 forint/gigabájt tarifa lesz a törvényben, de a 700 forint épp 700 forintal több, mint kellene. Bármiféle internetadó:

  • rossz lesz a gazdaságnak,
  • rossz lesz a magánszemélyeknek,
  • rossz lesz a piaci szereplőknek,
  • rossz lesz az oktatásnak.

A többiről bővebben itt.

 

Az internetadóról

“Senkit nem lehet azzal büntetni, hogy megfosztják az internetkapcsolattól, vagyis az internethez való jog alapvető emberi jog.” Ezt nem én mondom, a tényt az ENSZ állapította meg még 2011 májusában. Több országban ma már törvény biztosítja ezt a jogot, de hogy ne csak a nyugati Franciaországot említsem, ilyen például Finnország és Észtország is.

Ehhez képest 2014 végén a magyar kormány pénzügyminisztere úgy gondolja, 150 forintot kellene majd fizetni minden megkezdett gigabájt után. Akármilyen olvasatban ez annyit tesz: idehaza nemhogy nem veszik figyelembe az ENSZ megállapítását, hanem egyenesen ellene tesznek. Persze döntéshozói oldalon lehet azt mondani, hogy “nem muszáj ezt tovább hárítani”, de ha nem teszi meg a szolgáltató, akkor bezárhatja a boltot. Ennek fényében az összes olyan állami törekvés, ami 2018-ra széles sávú internetet akar az összes magyar háztartásba, nem más, mint kormányzati bullshit.

141021_internetado

Varga úrnak (és a többieknek) először a fentebb említett ENSZ-dokumentumot javasolnám tanulmányozásra.

Internetadó? Viccnek elég durva.

Ugyanitt ajánlott oldalak:

Tiltakozzunk az internetadó ellen

Ne legyen internetadó