tech kategória bejegyzései

Miért hülyeség tiltani az Ubert?

A Magyar Posta törvénnyel szeretné szabályozni, hogy Magyarországon se telefont, se internetet ne lehessen használni, mert az árt az üzletének, kevesebben küldenek például levelet egymásnak. A legérzékletesebben talán a fenti fiktív példával lehetne szemléltetni azt, mit próbálnak most a budapesti taxisok elérni az Uber ellen.

Június óta tudni lehetett, hogy a világ egyik legnagyobb közösségi taxiszolgáltatója, az Uber Magyarországon szeretne terjeszkedni, és a hírrel egyszerre derült ki az is: a hatóságok nem mennek el szó nélkül az új piaci szereplő megjelenése mellett – vagyis megpróbálják illegalizálni azt. Szomorú.

GTY 495298219 I FIN HUM GBR EN

Oké, az tény, hogy nemcsak idehaza, de a világban mindenhol “fellázadtak” a taxisok, amikor a cég elindította a szolgáltatását: Amerikában, Franciaországban, Angliában például. Ettől függetlenül mások hülye döntésével nem szerencsés a miénket indokolni, mindegy, hogy azt hol csinálják.

Valószínűleg nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom: a következő hónapokban komoly csatározás lesz a taxisok és az Uber között, és a sofőrök is sűrű ellenőrzésre számíthatnak majd.

Mert igazából mi történik: x darab szolgáltató mellett megjelenik még egy, aki olcsóbban, kényelmesebben, egyszóval jobban biztosítja ugyanazt, amit a többiek. Ez normális esetben egy egészséges versenyhelyzetet kellene, hogy teremtsen ahelyett, hogy a többi szolgáltató a jogszabályok alkotóival próbálja meggátolni az új szolgáltató piacra lépését. Ha az Uber valóban versenyhátrányba hozza a taxikat, akkor a szolgáltatás gáncsolását nem is tudom, minek lehetne nevezni.

A legfontosabb kérdés az ügyben viszont az: lehet-e 2014-ben korlátozni egy olyan közösségi szolgáltatást, ami az addigi meglévőt kínálja olcsóbban és jobban? Mert ha igen, akkor az nemcsak az Ubernek lesz rossz, hanem minden olyan szolgáltatásnak, ami már piacra lépett. Ennyi erővel fel lehetne lépni az Oszkár, az AirBnB, vagy épp az egész internet ellen, mert mindegyik valamilyen érdekkör érdekeit sérti. A világ viszont épp az ellenkező irányba halad (v.ö.: tudományos fejlődés gáncsolása a középkorban).

Kép innen.

Az internetadóról 2.0

Korábban már írtam egy posztot az internetadóról, most pedig itt egy cikk arról, hogy miért rendkívül veszélyes gazdasági értelemben (is) az elgondolás. Lehet, hogy nem a 150 forint/gigabájt tarifa lesz a törvényben, de a 700 forint épp 700 forintal több, mint kellene. Bármiféle internetadó:

  • rossz lesz a gazdaságnak,
  • rossz lesz a magánszemélyeknek,
  • rossz lesz a piaci szereplőknek,
  • rossz lesz az oktatásnak.

A többiről bővebben itt.

 

Az internetadóról

“Senkit nem lehet azzal büntetni, hogy megfosztják az internetkapcsolattól, vagyis az internethez való jog alapvető emberi jog.” Ezt nem én mondom, a tényt az ENSZ állapította meg még 2011 májusában. Több országban ma már törvény biztosítja ezt a jogot, de hogy ne csak a nyugati Franciaországot említsem, ilyen például Finnország és Észtország is.

Ehhez képest 2014 végén a magyar kormány pénzügyminisztere úgy gondolja, 150 forintot kellene majd fizetni minden megkezdett gigabájt után. Akármilyen olvasatban ez annyit tesz: idehaza nemhogy nem veszik figyelembe az ENSZ megállapítását, hanem egyenesen ellene tesznek. Persze döntéshozói oldalon lehet azt mondani, hogy “nem muszáj ezt tovább hárítani”, de ha nem teszi meg a szolgáltató, akkor bezárhatja a boltot. Ennek fényében az összes olyan állami törekvés, ami 2018-ra széles sávú internetet akar az összes magyar háztartásba, nem más, mint kormányzati bullshit.

141021_internetado

Varga úrnak (és a többieknek) először a fentebb említett ENSZ-dokumentumot javasolnám tanulmányozásra.

Internetadó? Viccnek elég durva.

Ugyanitt ajánlott oldalak:

Tiltakozzunk az internetadó ellen

Ne legyen internetadó

Mobillal is felfedezhető a rák ellenszere

Hétfőn jelent meg a hvg.hu-n egy írásom azokról a kutatásokról, amelyekhez bárki csatlakozhat, akinek van okostelefonja, táblagépe vagy számítógépe. Igen érdekes volt a témát boncolgatni: egyrészt azért, mert már korábban is érdekelt a téma, másrészről pedig örömmel tapasztaltam, hogy sokkal több lehetőség van előttünk, mint gondolnánk.

A legújabb Ericcson mobilitási jelentés szerint 2019 végére a széless sávú előfizetések száma meghaladja a 7,6 milliárdot. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy ha csak minden 100. előfizető csatlakozna egy ilyen Citizen science projekthez, mennyivel gyorsabban jönne egy-egy tudományos eredmény – akár a rák, akár az AIDS ellenszerének kifejlesztése.

A lehetőségekről itt olvashattok, az erre készített mobilappokkal pedig hamarosan a blogon is találkozhattok.

Ezért lehet jó, hogy kevesebb az új startup

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: tech, web | Címke:

Egy érdekes táblázat jelent meg a napokban, ami az újonnan alapított startup vállalkozások számát hasonlítja össze San Franciscotól Moszkváig. Az adatok alapján úgy tűnik, mindenhol csökkent az alapítási kedv, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy megszűnőben lenne a startup szcéna.

Egyáltalán nem baj, hogy egy év leforgása alatt ennyivel kevesebb ilyen jellegű vállalkozás indult, sőt, ezt kifejezetten előnyösnek tartom. Az elmúlt években ugyanis gombamód szaporodtak a startupok, ami viszont azt eredményezte, hogy a piacon nemcsak a régóta jelen lévő szereplőkkel, hanem egymással is versenyezni kellett, sok esetben viszont a jó ötlet után elfogyott a lendület, így még a felemelkedés előtt véget ért a játék.

Bár budapesti, de tökéletes példa erre a Palvin Barbival promózott We Save Us nevű startup, ami az életmentő okoskarkötőkkel szeretett volna kiszakítani egy szeletet a tortából, de a vállalkozás hamar kifújt. A Facebook-oldal 2013 júliusában indult, utána az egyetlen poszt az, hogy Palvin Barbi lett a borítókép, ő is november 6-án, azóta pedig már a weboldaluk sem elérhető. A hg.hu decemberben írta meg, mik az eszköz hibái, és miért fog gyorsan elbukni a termék.

A We Save Us szerintem egy tipikus tankönyvi példa és válasz a kérdésre: miért nem baj, hogy kevesebb volt az új startup tavaly, mint 2012-ben. A fenti táblázat mellé érdekes lenne egy olyan összehasonlítást végezni, hogy az indult vállalkozások közül az indulás után egy évvel melyik van még talpon, vagy melyik ért el valamilyen eredményt – azon kívül, hogy egy híres emberrel promózzák a terméket/szolgáltatást, mert az továbbra is kevés a sikerhez.

Persze startup vállalkozások ezután is alakulnak majd, csak a befektetők fogják jobban megnézni, hogy hova megy a pénz, ami miatt az indulók is jobban átgondolják a koncepciót. Így sokkal könnyebben lehet win-win-win helyzet, ahol a harmadik win fogyasztóként mi magunk leszünk.

Így találhatsz állást a Facebookon

Egyelőre még nem a Facebook jut eszébe egy hazai álláskeresőnek, ha épp munka után néz, viszont már kifelejteni sem érdemes a munkaügyi központ – apróhirdetés – online álláskereső weboldalak szentháromsága mellett.

A közösségi munkakeresés egyre hatékonyabb, én pedig magáról a lehetőségről írtam a hvg.hu-n.

Jó lenne már egy telefon-kompatibilis bicikli

Igen megörültem, amikor szerda esete azt olvastam: kerékpár-prototípust mutatott be a CES-en a Samsung. Az örömöt itt most nem feltétlenül a gyártó jelenti – elvégre sok iPhone tulajnak van bringája -, sokkal inkább maga az, hogy végre felfigyeltek az ebből a szempontból eddig mellőzött bringásokra. A Trek Bikes nevű céggel kifejlesztett bicajoktól még akkor is hurrávégre hangulata lesz az embernek, ha a sorozatgyártás még igen messze van.

Jelenleg nem túl sok lehetősége van az embernek, ha az okostelefonját is szeretné magával vinni egy-egy bicikliútra. A kerékpár-felszerelések piacán jelenleg csúnya és ormótlan telefontartókat lehet kapni, amikkel a legnagyobb gond, hogy még egy Nokia 3310-est se mernék beletenni, nemhogy egy több tíz (vagy száz)ezres telefont. Meglazul a csavar, elfárad az anyag, kiesik, leesik, összetörik a telefon, és még sorolhatnám. Ha ezt kilőjük, akkor marad a karra szerelhető pánt, vagy a bringás táska lehetősége, de úgy meg igen macerás nyomkodni, ha esetleg egy másik zenét akarunk hallgatni (tapasztalat). Ráadásul hiába van egy csomó, bringásoknak szóló app, a telefonnal való bohóckodás miatt viszonylag ritkán használja az ember (szintén tapasztalat).

Forrás: YouTube

Ha a Samsung és a Trek Bikes komolyan gondolja, akkor ezek a problémák végre kukába kerülhetnek, és jöhet valami épkézláb megoldás. Persze addig egy másik csomó problémát is át kell még hidalni, például:

  • – fixen rögzüljön a készülék a vázba, ne rázza ki az első döccenő a helyéből
  • – hidegben és esőben is lehessen használni vele a telefont/okosórát/akármit
  • – a masszív rögzítés ellenére könnyen ki lehessen pattintani a helyéből a cuccot, hogy ne kelljen fél órán át szerelni, ha valahol ott hagynánk a bringát


Ez kapásból három olyan probléma, aminek az áthidalásához azért kell még egy darabig ötletelni, mert az tökjó, hogy például így tölthetjük is a telefont, de nem fog kevésbé sajogni a szívem, ha feltöltve törik szét a flaszteren. Éppen ezért nem véletlen, hogy még csak prototípusról beszélhetünk, és inkább csak egy irányról, mint a közeli jövő praktikus (és elérhető) eszközéről.

Kikerülhető a kötelező lájkolás

Úgy vettem észre, sok vicces képet/videót kínáló weboldal azt a taktikát alkalmazza, hogy a tartalmat csak úgy engedi megtekinteni, ha az ember előtte lájkolja a Facebook-oldalukat. Extrém esetben egy szponzorét. A dolog elég bosszantó lehet, de néhány lépésben sok oldalnál kikerülhető a kötelező tetszikelés.

  1. Ha már az ismerősünk Facebook-posztja miatt az oldalra keveredtünk, akkor először is keressünk egy szabad területet, ahol nem fut reklám, nincs kép, menü, szóval ahol nincs semmi.
  2. Az üres helyen kattintsunk az egér jobb gombjával, majd a felugró menüből válasszuk ki, hogy Oldal forrásának megtekintése, vagy Oldal forrása, vagy valami ehhez hasonló, majd a megjelenő HTML-kódnál nyomjunk egy ctrl + f kombinációt.
  3. Az eredmény egy keresőmező, ahova kép esetén írjuk be, hogy “jpg”, majd a találatok közül válasszuk ki azt az aláhúzott linket, amelyik http-vel kezdődik, .jpg-re végződik. Ez lesz az a hivatkozás, amin keresztül a képet közvetlenül el lehet érni, ha pedig rákattintunk, anélkül nézhetjük meg (egy új lapon), hogy kötelezően lájkolnunk kellene előtte az oldal Facebook-oldalát.

A művelet minden olyan oldalon működni fog, ahol nem tiltották le a jobb egérgombot. Egyébként csak elsőre tűnhet macerásnak a dolog, a negyedik-ötödik után már rááll az ember szeme, és gyorsan, automatikusan menni fog a keresés.

Hellószia, Spotify

Szeptember óta már majdnem biztos volt, hogy még idén elindul a magyar Spotify, a világ egyik legkedveltebb zenei szolgáltatása, szerdán pedig jött a bejelentés: csütörtök lesz a nagy nap. Én sem vártam vele tovább, gyorsan lecsaptam a lehetőségre, és alig néhány tízperc után mindent megértettem.

Nem bánom, hogy eddig nem trükköztem az eléréssel, így nagy lehetett a katarzis. A Spotify tényleg jó, mondjuk ezen nincs mit csodálkozni: csak képzeljük el, hogy a YouTube eddig nem volt elérhető idehaza, és egyszer csak ránk szabadítják azt, amiről más országokban már ódát zengtek a felhasználók. Így talán érthetőbb, mit jelent most a Spotify magyar piacra lépése. És ha már itt tartunk: nem tartom elképzelhetetlennek, hogy rövid időn belül ugyanúgy az életünk szerves részévé fog válni, mint a fent említett videómegosztó.

A zene minősége még úgy is remek, hogy az ingyenes időszakban a “rosszabb minőséget” kapjuk – igaz, vannak nálam vájtfülűbbek is, gondolom nekik más lehet a véleményük. Viszont a weben hallgatható rádiók szintjét bőven megüti, ez pedig elég tud lenni. Az adatforgalommal kifejezetten elégedett vagyok, két Punnany Massif szám meghallgatása csupán 5 megámba került, YouTube appal ez jóval több lenne. Persze ott videó is van, de online zenehallgatáshoz eddig ez volt az egyik _leglegálisabb_ lehetőség.

Ezek után kicsit furcsának hathat, de épp az adatforgalom az, ami a Spotify magyarországi népszerűségének gátat szabhat. Persze a prémium szolgáltatásban van/lesz offline hallgatási funkció, viszont valószínűleg nem mindig élünk majd ezzel a lehetőséggel, vagyis adatforgalmat generálunk. Ha nincs wifink, máris érthető, miért lesz ez havi szinten fájdalmas – és itt elsősorban nem a netcsomagok méretére gondolok, hanem a hazai árazásra, ami nemcsak, hogy siralmas, de kiábrándító is. Egyszóval: a Spotify magyarországi térhódítása akkor lesz igazán látványos, amikor olcsóbbak lesznek a hazai mobilnetes csomagok.

Ami viszont egyre valószínűbb: az mp3 lejátszók és egyéb hasonló, “egyfunkciós” eszközök korának lassan vége. Ez persze eddig is így volt, de ha már a zenét sem kell az eszközön tárolni ahhoz, hogy hallgassuk, akkor végleg feleslegessé válnak. Az iPod talán túlélhet még egy darabig, de szép lassan ők is eltűnhetnek majd.

3 tipp, hogyan spórolj a mobilneteddel

Már írtam róla, hogy a különböző mobilnetes csomagok által biztosított megabájtok nagyjából mire elég, de a tárhelyek analógiája alapján rég megtanultuk: ha ész nélkül használjuk, nincs az az adatforgalom, ami elég lenne. Éppen ezért íme három tipp, hogyan spórolhatunk a rendelkezésre álló mennyiséggel.

Alkalmazások frissítése

Az alkalmazásokat időről időre frissítik a készítők, így minél több alkalmazásunk van a telefonunkon, annál többet szeretne frissíteni. A rendszer ideális esetben szól, ha túl nagy adatforgalommal jár egy frissítés, de mivel a sok kis alkalmazást külön-külön veszi sorra, és azok darabonként maximum néhány megás adatforgalommal járnak, így nem figyelmeztet külön erre. Érdemes beállítani, hogy hogyan akarunk update-elni: általában három opció közül választhatunk – lehet teljesen automatikus, automatikus, de csak ha wifire csatlakozunk, vagy le is tilthatjuk ezt a műveletet. Ideális esetben a wifis megoldást válasszuk, így nem maradunk le semmiről, mégsem kopik el a mobilnet a hónap első hetében.

E-mail-ek szinkronizálása

Sokat spórolhatunk azzal, ha kikapcsoljuk az e-mail fiókunk automatikus szinkronizálását. A postaládánkat kézzel is frissíthetjük, amit úgy is félpercenként megteszünk, amikor egy fontos levelet várunk, egyéb esetben viszont csak felesleges adatforgalmat generál a mobilnetünk terhére. A legoptimálisabb, ha a postaláda tartalmát csak akkor szinkronizáljuk, ha wifi-re csatlakozunk. Ha már mindenképp menet közben kell szinkronizálnunk a fiókunkat, akkor a beállításokban adjuk meg, hogy hány napot töltsön be a mobil, mert nem biztos, hogy az elmúlt egy hónap teljes levelezését látni akarjuk. Egy hónap alatt sokat spórolhatunk vele.

Képfeltöltés

Mivel előszeretettel posztolunk képeket, nem árt megnéznünk, mekkora felbontásban készült el egy kép, mielőtt feltöltenénk azt. A telefonok legtöbbje már minimum 8 megapixeles kamerával van ellátva, ami nagyjából 3,6 megás képeket készít. A legtöbb esetben viszont elég lehet egy 1024×768-as képet feltölteni Facebookra, Twitterre, stb., ami rögtön nem 3,6 megás, hanem egy 360 kb-os képet jelent, ezzel pedig sokat adatforgalmat spórolhatunk. A különböző képszerkesztőknek köszönhetően az sem gond, ha nagy méretben fotózunk, mert azt le is tudjuk kicsinyíteni, a minőség pedig jóval jobb lesz, mintha eleve kis felbontásban fotóztunk volna.